A 19. századi Magyarországon az emberi beavatkozás alapjaiban változtatta meg a természeti környezetet. Bár a haladásként ünnepelt nagy átalakítást a közvetlenül érintettek nem feltétlenül fogadták örömmel, ember és természet viszonyának változási iránya jó időre eldőlt... (A poszt forrásául…

"Isten teremtette a betyárokat, azok által veri a gazdagokat" - szól az egyik népdal. A köztudatban máig élő kép a betyárt nem a közönséges bűnözővel azonosítja , hanem igazságtevő népi hősnek hiszi. Vajon van valóságalapja ennek a betyárromantikának, vagy csak romantikus legendáról van…

"Volt ön már zöldben? - Mikor megy ön zöldbe? - E két kérdés százszor meg százszor ismételtetik Budapesten, május első napjától legalábbis szeptember elejéig" - írta a pest-budai mindennapok ironikus megörökítője, Nagy Ignác 1842-ben. A nyarat vagy legalább a vasárnapot a zöldben tölteni a…

Az egészségügyi állapotokkal foglalkozó 19. századi szakirodalom állandó fordulata volt a tudatlanságra, „a nép csekély műveltségi fokára”, illetve az egészséggel, az élettel és halállal szembeni közönyösségre való panaszkodás: a jó gazda előbb hívott lódoktort az állataihoz, mint orvost a beteg…

A nemi ösztön sohasem teljesen szabad, de sohasem lehet teljesen a társadalmi szabályok bilincseibe verni. Bronislaw Malinowski. Alkoholban fulladozó latintanárom, a nagytudású, melegszívű Fekete Flóris összetűzött házfőnökével, aki Nagykárolyba helyeztette. Flóris úr azonban negyven rendbeli…

"Abban az időben a polgári háztartásokban valósággal társadalmi kötelezettséget jelentett a cselédtartás. Az akkori szemlélet szerint nem volt úrinő, akinek nem volt cselédje." A háztartási alkalmazottak, azaz a cselédek Magyarországon a kiegyezés és 1945 között a fizetett munkát végző nők…

A levelezés a 19. század folyamán egy szűk elit kommunikációs eszközéből előbb a középosztály életének természetes elemévé vált, majd az alsó társadalmi rétegek hétköznapjaiban is polgárjogot nyert. Szüle Péter: Levelet olvasó nő

“Ős Budavár Szent György terén áll a szégyenoszlop. Hentzi szobra az. ... Jó magyarom, ha Buda várába tévedsz, kerüld el azt az oszlopot!" – "hisztériázott" egy százhúsz éves röplap. 1852-ben avatták fel azt az emlékművet, amely a megsértett nemzeti érzést testesítette meg közel fél évszázadon át,…

Szüleim emlékének 

Hogy életünk ritmusát az óra szabályozza, történelmi távlatból nézve viszonylag új jelenség. Magyarországon körülbelül másfél évszázaddal ezelőtt kezdődött az óra „hatalomátvételének folyamata”, és fokozatosan, több nemzedéken át terjesztette ki fennhatóságát a társadalom egyre szélesebb…