Hogy a nők túlnyomó többsége ugyanúgy dolgozik a család létfenntartásáért, mint a férfiak, minden korban magától értetődőnek számított. A hagyományos európai társadalomban szükség volt munkájukra a családi keretekben zajló gazdasági tevékenységben (parasztgazdaságban, céhes műhelyben, boltban…
... mert mindennek van története
A hétköznapi élet története
"Fontos tényezője a kellemes otthonnak" - A cseléd a polgári háztartásban
"Abban az időben a polgári háztartásokban valósággal társadalmi kötelezettséget jelentett a cselédtartás. Az akkori szemlélet szerint nem volt úrinő, akinek nem volt cselédje." A háztartási alkalmazottak, azaz a cselédek Magyarországon a kiegyezés és 1945 között a fizetett munkát végző nők…
"Első kötelessége a házibéke biztosítása" - A nő a polgári családban
Aranykort jelentettek a nők számára a boldog békeidők, vagy kiszolgáltatottságukat és jogfosztottságukat vonta be csillámporral a polgári család - többnyire csak elméletben létező - eszményképe?
Munkácsy Mihály: Apa születésnapja
"Egyik nap úgy, mint a másikon" - Életritmus és időbeosztás a hagyományos társadalomban
Az embereknek az időhöz való viszonya a 19. század folyamán alapjaiban változott meg. Az óra diktatúrája alatt élő mai ember szemében a hagyományos társadalom életritmusa felfoghatatlanul lassú, időbeosztása pedig ésszerűtlenül pazarló volt.
Az életszakaszok allegorikus ábrázolása évszázadokon…
"Toporzékol a dühös pesti ember" - Tél és hóeltakarítás a régi Budapesten
A természettől elszakadt városi ember a hóban egyre inkább csak az élet megszokott ritmusát megzavaró tényezőt látott. A hirtelen lehullott vastag takaró néhány évtizedenként megbénította a főváros életét.
A Belváros 1907 telén (Forrás: Fortepan)