Vendégposzt Csukovits Enikőtől (MTA Történettudományi Intézete). A téma már ismerős lehet a blog rendszeres olvasóinak, a megközelítés módja is, de most elhagyjuk a 19. századot és környékét. (Az időhöz való viszony változásáról szóló korábbi posztjaim: "Egyik nap úgy, mint a másikon" - Életritmus…

A tudat, hogy a halál elkerülhetetlen, valószínűleg mindig nyugtalansággal töltötte el az embert. Míg a régebbi korokban különböző rítusok segítségével próbáltak - úgy tűnik, elég hatékonyan - megbirkózni ezzel az érzéssel, a modern ember mintha elvesztette volna képességét, hogy kezelni tudja a…

A középkor és a koraújkor embere három veszély ellen fohászkodott segítségért: "A pestistől, az éhínségtől és a háborútól óvj meg minket, Urunk!" A 18. század során Európa végleg megszabadult a három csapás közül az elsőtől, de az évszázadokon át rettegett "fekete halál" helyett a 19. század első…

– Hogy mivel töltöttem ezt az utóbbi tíz évet? – mondta a polgár az udvarias és szórakozott kérdésre, megállva az utca közepén, a kérdező csodálkozására. – A zongorámat védelmeztem, pajtás, ahogy a katona védi a hazáját. … Igenis, ebben ment el a tíz év, a zongora védelmében, a zongorám védelmében,…

A 19. század emberének egyik alapélménye - hozzánk hasonlóan - az idő "felgyorsulása" és a tér "zsugorodása" volt. Ez az érzés elsősorban a közlekedés és a hírközlés modernizálódásával, például a távíró és a telefon feltalálásával és elterjedés függött össze. Telefonáló hölgy 1890 körül  A…

Hogy a nők túlnyomó többsége ugyanúgy dolgozik a család létfenntartásáért, mint a férfiak, minden korban magától értetődőnek számított. A hagyományos európai társadalomban szükség volt munkájukra a családi keretekben zajló gazdasági tevékenységben  (parasztgazdaságban, céhes műhelyben, boltban…

Szent István napi körmenet a Millenium évében - képeslapon A katolikus egyház szentjének ünnepe A rendi Magyarországnak Szent István napja volt az egyetlen állandó - tehát az aktuális uralkodó évfordulóitól független - állami ünnepe. Megünneplésének középkori gyökerei vannak. Már I. László…

A történelmi köztudat Kossuth Lajos 1841-től megjelenő Pesti Hírlapjához köti a modern magyar nyelvű sajtó születését. Szellemi rugalmassága, nyelvezete, műfajai révén a PH valóban mérföldkő a sajtótörténetben, de nem a semmiből pattant elő. Legfontosabb előfutárának a mintegy évtizeddel idősebb…

"Már a rómaiak is..." - a budapesti fürdőkről szóló írásoknak általában ezzel a mondattal illik kezdődnie. Az évezredeken átívelő fürdőtörténelem azonban többnyire a természetes melegvíz-forrásokban gazdag budai oldalra korlátozódik. Noha a jobb part ebből a szempontból vitathatatlanul gazdagabb…

Az arisztokrata gyermekbe születése pillanatától a kivételezettség tudatát nevelték. Mire felnőtt, magától értetődőnek tekintette, hogy mindenből a legmagasabb színvonalú jár neki. Az élet minden területén tiszteletet követelt magának és igényt tartott az irányításra. Elitizmusuk fontos eleme volt…