... mert mindennek van története

A hétköznapi élet története

A hétköznapi élet története

„Istenem, hogy felnövünk mindnyájan!” Szendrey Júlia családja a Hársfa utcában

2018. április 20. - Fónagy Zoltán

A hagyományos társadalom családja általában idealizálva, szülők és gyermekeik biztonságos, meghitt közösségeként jelenik meg a közbeszédben, szembeállítva a jelenkor állítólagos válságával. Pedig a nagy halandóság miatt a mostoha- vagy mozaikcsalád legalább olyan gyakori volt a modern kor előtt is,…

Tovább

"Oly számos családnál, mint az enyim" - Széchenyi mint mostohaapa

A hagyományos társadalom családja általában idealizálva, szülők és gyermekeik biztonságos, meghitt közösségeként jelenik meg a közbeszédben, szembeállítva a jelenkor állítólagos válságával. Pedig a nagy halandóság miatt a mostoha- vagy mozaikcsalád legalább olyan gyakori volt a modern kor előtt is,…

Tovább

Fájdalom és öröm, félelem és remény - Egy református lelkész mozaikcsaládja a 17. században

  A hagyományos társadalom családja általában idealizálva, szülők és gyermekeik biztonságos, meghitt közösségeként jelenik meg a közbeszédben, szembeállítva a jelenkor állítólagos válságával. Pedig a nagy halandóság miatt a mostoha- vagy mozaikcsalád legalább olyan gyakori volt a modern kor előtt…

Tovább

"Utczai és házi szemét, canalis ürülék" - Történetek a köztisztaságról 2. rész

A 19. század közepéig a szennyvizek, a hulladék, valamint az emberi és állati ürülék kezelése még alig különbözött a középkoritól.  A gyorsan növekvő népességű és egyre zsúfoltabb városokban a köztisztaság ügye az ipari forradalom korában hovatovább közbiztonsági kérdéssé vált. A kor mikrobiológiai…

Tovább

A régi jó táblabírák világa

A poszt bővebb változata a BBC History 2015. áprilisi számában jelent meg. A 19. század első felében a közélet és a társadalmi mozgalmak jellegét a birtokos nemesség határozta meg legerősebben. E réteg jelképévé a táblabíró alakja vált, akiről e korszakot a táblabírák korának is szokás nevezni. A…

Tovább

Önfejű parasztok és kézművesek a reneszánsz Rómában

Erdélyi Gabriella (MTA BTK Történettudományi Intézete) vendégposztja A köztudatban és a történetírásban egyaránt elfogadott az a nézet, mely szerint az alsó társadalmi rétegek a középkorban teljes tudatlanságban, elnyomásban, rettegésben és kiszolgáltatottságban éltek. Az erőszakos cselekedetek…

Tovább

"Nőkínzást körünkben meg ne szíveljünk!" - Mozaikok a családon belüli erőszak történetéből. 3. rész

A családon belüli erőszak történetéről szóló első posztom ("Bántani nem bántott, csak néha megvert") a kétkezi munkát végző társadalmi rétegek normáiba és gyakorlatába adott bepillantást. A büntető- és válóperek, valamint a néprajzi gyűjtések alapján megkockáztattam a következtetést, miszerint a…

Tovább

A Pesti Vakok Intézete - A szociális gondoskodás változatai a 19. században

A szervezett szociális gondoskodás legkorábbi alanyai közé tartoztak a vakok. A  legtöbb társadalomban az ő fogyatékosságuk váltotta ki a legegyértelműbb együttérzést, rászorultságuk pedig vitán felül állt. A speciális oktatást-nevelést igénylő gyerekcsoportok közül talán elsőként ők kerültek a…

Tovább

„Lötyögünk, szobrozunk, megy a szöveg" - Ifjúsági lázadás a hatvanas években

Horváth Sándor (MTA BTK Történettudományi Intézete) vendégposztja. A 2014-ben többször is átadott Várkert bazárt előtte évtizedekig több generáció is Ifjúsági Parkként vagy közkeletű nevén Ifiparkként emlegette, a Várkert bazár fölött megőrzött hatalmas fa (Nagyfa) pedig a hatvanas évekbeli,…

Tovább
süti beállítások módosítása