... mert mindennek van története

A hétköznapi élet története

Utolsó kommentek:

Fónagy Zoltán · http://mindennapoktortenete.blog.hu 2020.04.06. 00:56:55

@math0: A posztból aligha lehet kiolvasni, hogy a pestis ateistává vagy legalábbis egyházellenessé tette volna a 18. századi embereket.. Sőt, vérre menő harcokat vívtak a vallásuk, egyházuk védelmében. Csak arra jöttek rá, hogy az egy légtérben -a templomban - összezárt tömeg jó alkalom a betegség terjesztésére, ezért ezt átmenetileg megtiltották a hatóságok.

Bejegyzés: "Királyi parancsolat miatt nem lehetett prédikállani” - Vallási élet az 1739–1740. évi pestisjárvány idején a Jászkunságban

math0 · http://ateistaklub.blog.hu 2020.04.05. 10:12:17

Úgy látszik, már akkor rájöttek, hogy a mise nem használ, de árt. De vannak, akik még ma sem tudják ebből levonni a helyes következtetést.

Bejegyzés: "Királyi parancsolat miatt nem lehetett prédikállani” - Vallási élet az 1739–1740. évi pestisjárvány idején a Jászkunságban

Fónagy Zoltán · http://mindennapoktortenete.blog.hu 2020.04.01. 13:49:48

@David Bowman: Igaza van, de a posztban nem is talál ilyen bakit. Azt olvashatja, hogy 1848 májusában a fiúk önkéntesként beálltak honvédnek, majd 1849 őszén, a fegyverletétel után László - 40-50 ezer volt honvédhoz hasonlóan - kényszersorozottként a császári-királyi hadseregben szolgált tovább.

Bejegyzés: „Hogy gyermekeimmel lehetek, kipótol minden egyebet” – Wesselényi Miklós apai szerepben

Fónagy Zoltán · http://mindennapoktortenete.blog.hu 2020.04.01. 12:26:14

@sikonda: Férfiágon nincsenek leszármazottai az árvízi hajósnak. Az utolsó, Wesselényi nevet viselő dédunoka - szintén Miklós - 1980-ban hunyt el, vele halt ki a zsibói ág. Leányágon vannak leszármazottai, de ugyebár ők nem a Wesselényi, hanem más, jellemzően erdélyi arisztokrata családok neveit viselik. (Másik ága is van a nemzetségnek, azt hiszem, ott máig él a családnév.)

Sajnos, Wesselényi naplóinak csak töredékei jelentek meg nyomtatásban, még levéltárban is nehezen kutathatók, annyira rendezetlen az anyag. Az utóbbi időben a - főleg fiatal - történészek, mint a poszt szerzője, Kárpáti Attila és Priszlinger Zoltán - intenzíven használták a magánélet-történeti kutatásaikhoz. Ha rákeres a nevükre, izgalmas publikációkat olvashat tőlük online is Wesselényi magánéletéről.
A nyomtatásban megjelent naplórészletek közül a nagy pesti árvíz napjaiban írt bejegyzések online is olvashatók: mek.oszk.hu/15400/15468/15468.pdf, ill. 1826-28. közötti bejezések a Régi okiratok és levelek tára c. folyirat 1905-ös évfolyamában, mindhárom számban, itt: fulltext.lib.unideb.hu/journals/bin/tibi.cgi?fi=rol

Bejegyzés: „Hogy gyermekeimmel lehetek, kipótol minden egyebet” – Wesselényi Miklós apai szerepben

sikonda 2020.04.01. 11:52:31

Köszönöm! Nagyon klassz volt bepillantani Wesselényi Miklós magánéletébe. Élnek ma Wesselényi leszármazottak? A naplójához hozzálehet jutni?

Bejegyzés: „Hogy gyermekeimmel lehetek, kipótol minden egyebet” – Wesselényi Miklós apai szerepben

Kárpáti Attila 2020.03.31. 19:05:50

@Piri és Barkas: A gyerekekről sajnos nem sok adat maradt fenn. Rozáliáról csak annyi lehet tudni, hogy valamikor 1887 után hunyt el. Károly és László Közép-Szolnok vármegyében maradtak. A forrásokban Károly községi jegyzőként, majd törvényszéki tisztviselőként szerepel. László vármegyei esküdt, majd fogházfelügyelő volt. István birtokot vásárolt magának a Szatmár vármegyei Újnémeten, és Katalin is itt telepedett le.

Bejegyzés: „Hogy gyermekeimmel lehetek, kipótol minden egyebet” – Wesselényi Miklós apai szerepben

Piri és Barkas 2020.03.31. 18:08:16

Ez szuper volt. Grat.
Esetleg a gyerekek további sorsáról valamit tudhatni ?

Bejegyzés: „Hogy gyermekeimmel lehetek, kipótol minden egyebet” – Wesselényi Miklós apai szerepben

Fónagy Zoltán · http://mindennapoktortenete.blog.hu 2020.03.26. 14:43:17

@Pötyögtetek: 1848 márciusában nem lett volna okuk lemondani az akciót, még nem volt járvány. Lehetséges, hogy ha olyan a kolerahelyzet, mint 1849 nyarán, nem sok sikerrel jártak volna.

Bejegyzés: "Égi pallos a döghalál képében" - Kolerajárvány és szabadságharc 1848-49-ben

Pötyögtetek 2020.03.26. 14:40:32

2020-ban a magyar sajtó napján, lemondtak minden megemlékezést... mi lenne ma, ha Petőfiék is lefújták volna a Pilvax-akciót? 1848 mácius 15-én nyomtatták ki a 12 pontot, a nemzeti dalt, ami úgy kezdődik, hogy: Talpra magyar, hí a haza! Egy büdös szó nem esik benne holmi betegségről, járványról. Lemossuk a gyalázatot.

Bejegyzés: "Égi pallos a döghalál képében" - Kolerajárvány és szabadságharc 1848-49-ben

bloggerman77 2020.03.25. 20:08:59

A kortársakat foglalkoztatta, mégha az utókor el is feledte: Jókai beleírta a Kőszívű ember fiaiba a szabadságharc alatti kolerát, Tallérossy Zebulon magát kolerásnak kiadva szökik el Rideghvárytól, éppen Kassán.

Bejegyzés: "Égi pallos a döghalál képében" - Kolerajárvány és szabadságharc 1848-49-ben

Fónagy Zoltán · http://mindennapoktortenete.blog.hu 2020.03.22. 18:34:20

M@Argus_: Nem azt állítottam, hogy hasraütés után írta le valaki ezeket a számokat, hanem azt, hogy ne vegyük őket nagyon konkrétnak. A 18. század előttről minden népességszám-adat csak becslés. A fő források az adózási célú összeírások, amelyek általában háztartásokat írtak össze. Ezeket szorozzák aztán fel a történeti demográfia művelői, akik mindig hangsúlyozzák, hogy lehetetlen pontosan megállapítani, hogy
1, a háztartások mekkora hányada maradt ki az összeírásokból: vagy mert valamilyen kiváltság miatt nem adózott, (mint nálunk a nemesség), vagy mert annyira szegény volt, hogy nem volt mit megadóztatni
2. átlagosan hányan éltek egy háztartásban?
Még egyszer: tudtommal - nem vagyok középkorász - konszenzus van abban, hogy a történelmi időkben arányait tekintve a 14. századi nagy járvány idején szenvedte el Európa a legnagyobb népesedési katasztrófát. A számadatoknál azonban hangsúlyozzák az ezzel foglalkozó kutatók, hogy nagyon bizonytalan becslésekről van szó.

Bejegyzés: „A század lelkiismerete” – Kolerajárványok a 19. században 1. rész

Argus_ 2020.03.22. 18:12:58

@Fónagy Zoltán: Azért ez ennél egzaktabb. A történeti földrajz épp ezzel foglalkozik. (Az egyetemen egy teljes félévben hallgattam és kollokváltam belőle..) Lényege: korabeli forrásokat használnak a kutatók, népességre vonatkozó hivatali feljegyzéseket, adóösszeírásokat, telekkönyvi adatokat stb, melyekből a népességszámra következtetnek. Ma a történészek többsége azt publikálja a témában, hogy a korabeli Európa össznépessége 85 és 95 millió közt lehetett (ezen belül van szórás a szakemberek között). Abban viszont meggyeznek, hogy a pusztulás Észak-Itáliában és Angliában volt a legnagyobb (illetve tájegység jelleggel különböző szigetszerű övezetekben), ahol 70-75% -ot is elérhette, másutt 50% -volt (jellemzően Nyugat-Európa nagyvárosaiban), míg keleten több helyen a 10-20% közti tartományban mozgott. A kontinens átlag mégis 30-35 százalékra jön ki.

Ezeket a százalékos arányokat vetítik aztán le abszolut számokra (lélekszámra), ami így kiadja bizony a 30 millió halottat, csak 1347 és 1353 között. A későbbi évszázadokban még vagy 3-4 nagy pestis-pandémia következett, így ma már a 200 millió sem túlzó adat. Az említett poszt jól leírja a nagy pestis járványt: jegyzettar.blog.hu/2020/03/21/a_nagy_pestisjarvany_a_fekete_halal

Bejegyzés: „A század lelkiismerete” – Kolerajárványok a 19. században 1. rész

Fónagy Zoltán · http://mindennapoktortenete.blog.hu 2020.03.22. 15:28:25

@Weißkopf: Ráadásul a főzési folyamat során elpusztulnak a kórokozók, még ha fertőzött is a víz.
Tkp. a víz felforralása lett az egyik legkézenfekvőbb védekezési lehetőség, miután felismerték a terjedés módját.

Bejegyzés: „A század lelkiismerete” – Kolerajárványok a 19. században 1. rész