... mert mindennek van története

A hétköznapi élet története

"A ház Gyönyör lakja!"- Fürdők a reformkori Pesten

2014. július 21. - Fónagy Zoltán

"Már a rómaiak is..." - a budapesti fürdőkről szóló írásoknak általában ezzel a mondattal illik kezdődnie. Az évezredeken átívelő fürdőtörténelem azonban többnyire a természetes melegvíz-forrásokban gazdag budai oldalra korlátozódik. Noha a jobb part ebből a szempontból vitathatatlanul gazdagabb múlttal bír, azért a pestiek fürödtek azelőtt is, mielőtt Zsigmondy Vilmos fúrásainak köszönhetően ők is termálvízhez jutottak a Városligetben.

Kéznél volt mindenekelőtt a Duna, amelynek vizében - bármilyen nehéz ezt ma elképzelnünk - még az 1930-as években is nyugodtan lehetett a belvárosi szakaszon úszni, fürödni. A gerendákból kialakított dunai uszodák és a folyóba lógatott fakosarakból álló Duna-fürdők történetét azonban ezúttal mellőzöm, miként a török fürdőkultúra említését is, és rögvest az első "modern" pesti fürdőintézetekbe invitálom az olvasót.

Duna Ferdő Pfeffer házában, ez mind az külső tekintetére, mind a belső alkotására nézve első helyet érdemel. Rombach Vas Ferdője az Város Erdejének bal oldalán állíttatott fel 1806-ik esztendőben, és leginkább az szabad levegőt, és zöldséget kedvellők által látogattatik. Gamperl Vas Ferdője, ezen ferdő vagyon az Therézia Városban az nyári utzában 215-ik szám alatt, az ferdésre szolgáló víz az Pesti Orvosi Kar által hivatalosan megvizsgáltattván, erősttőnek találtatott, mellyet sok betegeskedők már haszonnal tapasztalták. Az épület belső alkotása díszes, a' szolgálat pedig pontos, és helyes. Meszetits Ferdője az Szerecsen utzában, ezen Ferdőben leginkább Sidók járnak. B. Orczy Házában az Király utzában az idén építődtek Ferdők, mellyekbe az víz egy most készítendő Arteziai kútból fog eredni. Természeti Duna Ferdők 1829-íkben állítattak fel, mellyeket csak az leghevesebb nyári napokban látogatják meg az egészséges emberek.

Patachich József: Szabad királyi Pest városnak leírása. Pest, 1831.

Dunai uszoda.jpgDunai uszoda az 1830-as években

Rumbach Sebestyén fürdője a Városerdőcskénél

A tisztálkodás, szórakozás és gyógyítás hármas célját szolgáló pesti városi fürdők közül a 19. században 1806-ban nyílt meg az első. A Városliget délnyugati sarkánál, a mai Podmaniczky utca-Munkácsy Mihály utca sarkán állt egykori fürdő telkét Rumbach Sebestyén orvos 1800-ban vette meg. A város a jobbára még csak tervekben létező "Városerdőcske" melletti sivár, homokos területet azzal a kikötéssel árulta, hogy a vevőknek azt művelésbe kell fogni. A jómódú orvos - aki magánpraxisa mellett Pest város tisztiorvosaként is szolgált, sőt a katonai kórházban ingyen gyógyított, amiért 1805-ben nemességet kapott - szőlővel akarta betelepíteni a maga 4-5 holdját. Ám kútásás közben magas vastartalmú vízre bukkantak, és a vállalkozó hajlamú polgár szőlőskert helyett inkább fürdőházat épített.

A díszes épületben az egykorú leírások szerint a 18 fürdőszoba mellett lakószobákat és vendéglőt is berendezett a tulajdonos, hogy a város akkori határaitól egy-két kilométerre, kellemes, falusias kertek között a fürdőélet minden kellékét megtalálja a vendég. A fürdőt reaumatikus és idegrendszeri panaszok ellen használták; vize, amit egy 19 méter mély kútból nyertek, frissen merítve kissé sárgás színű, a nyelvet "összehúzó", de nem kellemetlen ízű, azonban a levegőn zavaros lesz és sárga üledéket ad - jellemezte Feldmann 1844-ben megjelent német nyelvű útikönyve az intézményt.

A fürdő hosszú ideig működött ugyan, de igazán nagy sikert nem hozott. Az egykorú városleírások szerint a rövid látogatáshoz messze feküdt a várostól, a hosszabb tartózkodáshoz viszont nem voltak elég kényelmesen berendezve a szobák. Felpanaszolták a drágaságát is: egy fürdés 1821-ben több mint tízszeresébe került, mint a budai hévízfürdők közös medencéjében.

Rumbach Sebestyén fürdője a század második felében, a Podmaniczky utca kiépítésekor nyomtalanul eltűnt, ám a jótékonyságáért köztiszteletben álló doktor emlékét máig őrzi a Teréz- (ma Erzsébet-) városban annak az utcának a neve, amelyben lakóháza állt.

Hadik-Barkóczy palota.jpgRumbach Sebestyén egykori lakóháza. A főhomlokzat az Országútra (ma Károly körút) nézett.

"A Gyönyör lakja" - a Diana fürdő

Pest másodikként megnyílt, híresebb fürdője a Duna-parton, a Rakpiac (ma Széchenyi tér) "szegletén" létesült, a mai Belügyminisztérium épülete helyén. Ezen a telken a 19. század elején még a Sóhivatal épülete és raktárai álltak. (A Sóhivatal nem valami panasziroda volt, mint a mai szólás sejteti. A só az 1848 előtti Magyarországon az egyetlen "jövedéki termék", árusítása állami monopólium, az árába beépített fogyasztási adó pedig a fő állami bevétel volt.)

Miután a hivatalt áthelyezték, a város kiépülő új központjában, a Lipótvárosban fekvő telkek egyikét Pfeffer Ignác kereskedő vásárolta meg. 1822 tavaszán kapta meg az építési engedélyt kétemeletes lakóház és fürdő építésére. Az épület terveit Hild Józseffel készíttette el. A földszinten elhelyezett fürdő ablakai nem a térre, hanem az onnan nyíló utcára néztek, amelyet hamarosan Fürdő utcaként kezdtek emlegetni a pestiek. (Száz év múlva keresztelték át Tisza István nevére, 1945 óta pedig József Attila utcaként ismerjük.)

A fürdőszárnyban 18 fürdőszobát és egy nagy csarnokot alakítottak ki. Az utóbbi a fürdőélethez szorosan hozzátartozó szórakozás szolgálatában állt: előadások és koncertek rendezésére szánták. A fürdővizet egyenesen a Dunából nyerték egy vízemelő szerkezet segítségével, és az került felmelegítve a rézből, illetve fából készült kádakba; Pfeffer fürdőjét eleinte egyszerűen Duna-fürdőnek nevezték.

Így említi Kazinczy Ferenc is 1828-as pesti látogatásáról írt beszámolójában. A "Dunaferdőnek nevezett" háznál "kocsisom szinte kényszeríte, hogy itt szálljak ki s nézzem körül magamat az udvarban. Csudámat fogom ott látni!" - biztatta az írót a büszke lokálpatrióta idegenvezető-fiákeres. A vidéki látogató nem csalatkozott: megcsodálta a közös "mulatozásra" szolgáló, egyik oldaláról nyitott "nyáriszobát" (valószínűleg az említett nagy csarnokot) és az udvar közepén elhelyezett, virágágyasokkal körülvett szökőkutat. "A ház Gyönyör lakja!" - kiáltott fel elragadtatottan az öreg széphalmi mester. Itt bérelt ekkoriban lakást Széchenyi István gróf is, akinek egyik első pesti alkotása, a Nemzeti Casino a Kereskedelmi Testület szomszédos (a mai Atrium Hyatt szálloda helyén állt) székházában működött.

Diana-fürdő épülete.jpg

A fürdőt az 1830-as évek második felétől már Diana fürdőként emlegették, valószínűleg a vadászistennőnek az oszlopcsarnokban elhelyezett szobra után. Az 1838-as nagy árvizet sértetlenül vészelte át a palota, nem úgy, mint Pest másik nagy katasztrófáját: 1849 májusában Hentzi tábornok budai bombái a Pfeffer-házat is felgyújtották, és tönkretették az emeleti lakásokat. Az újjáépítést már az 1850-ben elhunyt építtető fia, az ifjabb Ignác vezette. Az ingatlan értékét nagyban emelte, hogy 1849 novemberében megnyílt a Lánchíd, amely egy csapásra a főváros forgalmi középpontjává tette a teret. A gyarapodó-urbanizálódó Pest polgárainak emelkedő igényeit csak állandó újításokkal lehetett kielégíteni: a "díszes kádfürdőiről ismeretes" Diana fürdőben ezért 1855-től már "minden comforttal ellátott orosz gőzfürdő" is várta a látogatókat. A tisztálkodás és a fürdés kellemes élménye mellett a gyógyulás reményével is igyekeztek a pestieket becsábítani a nem gyógyvízzel működő fürdőbe: két vállalkozó szellemű orvos az ötvenes években "galvano-electricai gépet" állított fel, és elektromágneses kezelést ajánlott az újdonságokra fogékony pestieknek. Sőt a Pesti Műegylet állandó kiállítása az első emeleten még szellemi élvezeteket is kínált a fizikai felüdülés után.

Diana-fürdő_1.jpg
A Diana fürdő ugyan a következő évtizedekben növekvő népszerűségnek örvendett, ám a század végén hanyatlani kezdett - nyilván nem függetlenül attól, hogy az elegáns palota közönségét adó közép- és felsőosztály lakásaiban ekkorra általánossá kezdett válni a fürdőszoba. A 20. század elején az épületet a Pfeffer (Péteri) családtól a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank vásárolta meg, hogy helyén felépítse új székházát, azt a palotát, amely ma a Belügyminisztériumnak ad helyet.

diana-furdo-pesten.jpgSzemben a Diana fürdő, mellette a Fürdő (ma József Attila) utca, balra a Lloyd palota

Vasfürdő a Nyár utcában

A harmadik jelentős pesti fürdő 1827. május 23-án nyitotta meg kapuit. A terézvárosi Nyár utcában Gamperl András selyemkereskedő Vasfürdőjének vize a Rumbachéval azonos összetételű volt. Az ásványokban dús vizet kútásás közben fedezték fel, és a vállalkozó szellemű kereskedő - talán Rumbach példáját követve - megpróbált a természeti kincsből üzletet csinálni. Az első fürdőépületről - aVasfürdő_1.jpgmelyet az 1838-as árvíz lerombolt - nem maradt ránk részletes leírás. Valószínűleg egyszerű, kis fürdőszobákból álló kádfürdő lehetett, hiszen még a helyére épített "sokkal szebb" fürdőépület is elsősorban az "olcsóbb igények" kiszolgálására volt alkalmas. A leírások főleg a célszerűséget emelik ki az intézménnyel kapcsolatban, és egyetlen "luxusaként" a kertet említik.

A Gamperl-féle Vasfürdő a 19. század végén már a vidékiesség kis szigetének számított a nagyvárossá vált Budapesten. 1897-ben megvásárolta a Ringer család, amelynek birtokában aztán modern fürdőkomplexum épült ki. A Nyár utcai oldalon kád- és gőzfürdőt építettek, a Klauzál utcai fronton pedig olcsó népfürdőt nyitottak. 1908-ban készült el a Dohány utca felől az úszóversenyek rendezésére is használt medence, valamint egy gőzfürdő. A fürdőfunkció az 1920-as években szorult ki az épületegyüttesből: az új tulajdonos, az Ingatlanbank mozit, mosodát, illetve szállodát - a Continental Hotelt - létesített benne.

A fürdés: rítus és divat

A rövidebb ideig működött 19. századi fürdők közül említést érdemelnek még a zsidó rituális fürdők (közülük az egyik a Két Szerecsen - ma Paulay Ede - utcában, a másik a Király utca elején lévő Orczy-házban létesült), valamint a gőzfürdők. Az első "oroszfürdő" 1840-ben a belvárosi Szarka utcában létesült, és hamarosan "idejárt az arszlánvilág (aranyifjúság) fürdeni, pokrócok halmai közt izzadni és magát gyenge nyírfagallyakkal korbácsoltatni" - számolt be némi iróniával Kossuth Pesti Hírlapja az új divatról.

A másik, hosszabb életű vállalkozást Scheibel József alapította a Kiskereszt (ma Kazinczy) utcában. Gőzfürdőjében két termet rendezett be: egyiket az urak, másikat a hölgyek részére. A forró gőznek gyógyító hatást is tulajdonítottak, de az általa kínált élmény miatt megérdemli, hogy "az emberiségnek nem reumatikus része is látogassa és megtekintse" - reklámozta az 1844-es német útikönyv az új pesti látványosságot.

kádfürdő diana.jpgKádfürdő a Diana fürdőben

Kövess a Facebookon, hogy értesülj az új bejegyzésekről!

A bejegyzés trackback címe:

https://mindennapoktortenete.blog.hu/api/trackback/id/tr945716591

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

bandika57 2014.07.27. 13:18:07

Csak egy megjegyzés, a Duna jobb partja a budai.
Szakszerűen mindig a folyásirány a meghatározó.

Magdo Eszter 2014.07.27. 13:18:37

Köszönöm a cikket, teljesen felvillanyozott a téma. Hol lehet bővebben utánaolvasni a városi fürdőzésnek?

Toadwart66 2014.12.01. 21:21:09

Nagyon tetszik.
Az Uj Időkben találtam egy érdekes cikket az amőbákról. Köszönetem jeléül odaadom szíves felhasználásra:
toadwartkavehaz.blogspot.hu/

Fónagy Zoltán · http://mindennapoktortenete.blog.hu 2014.12.01. 22:57:02

@bandika57: Én is ezt írtam: "a jobb part [azaz a budai] ebből a szempontból vitathatatlanul gazdagabb múlttal bír" :)

Fónagy Zoltán · http://mindennapoktortenete.blog.hu 2014.12.01. 23:12:15

@Magdo Eszter: A budapesti fürdőtörténetnek hatalmas irodalma van. Régi, de máig alapmű Liber Endre: Budapest-fürdőváros kialakulása 1-3. Budapest, 1934. Egy frissebb és szórakoztatóbb könyv: Búza Péter: Fürdőző Budapest. Budapest, 2006.
Ha bemegy a Szabó Ervin Könyvtár központi könyvtárába, a Budapest Gyűjteményben (6. emelet) szabad polcon is talál egy méternyi irodalmat a fürdőkről.