... mert mindennek van története

A hétköznapi élet története

Városnéző séta a forradalom Pest-Budáján

2014. március 15. - Fónagy Zoltán

Március 15. alkalmából városnézésre, a forradalom történetében fontos szerepet játszó, ma is látható vagy nyomtalanul eltűnt épületek és helyek közötti időutazásra hívom az olvasót.

 5.látkép.jpgFranz Xaver Sandmann: Pest-Buda látképe a Gellérthegyről
Az 1839 óta épülő Lánchíd, a korabeli Európa egyik legnagyszerűbb építménye a forradalom idején már előrehaladott állapotban volt. A hadi események okozta kényszerszünet miatt csak 1849. november 20-án adták át.

 

Pest a 19. század elején kezdett el nagyvárossá válni. Kereskedelmi központ: az 1840-es években országos vásárain - évente négyszer - 2 hét alatt 20 ezer ember és 15 ezer szekér fordul meg. A Duna rakpartján évente 8 ezer hajó köt ki. Gazdasági gyarapodásával párhuzamosan növekszik népessége: 1846-ban már száztízezer magyar, német, szlovák, görög és szerb lakosa van.

A városfejlesztés irányait 1808 óta a József nádor vezette Szépítő Bizottmány szabta meg. A növekedést akadályozó városfalakat - a mai Kiskörút mentén húzódtak - már a századfordulóra lebontották, így a Belváros egybeolvadt a külvárosokkal (Ferenc-, József- és Terézváros), valamint az Újvárosnak is nevezett elegáns Lipótvárossal.

A negyvenes években a város 269 utcájából 116 van kockakővel kirakva, a többi sáros földút.  A főutakat éjszakánként 1600 olajmécses világítja meg úgy-ahogy. Vízvezeték híján az ásott kutak egyre szennyezettebb vizét issza a város, mosáshoz pedig a lajtos szekerekből vásárol Duna-vizet. Néhány fedett csatornát leszámítva a szennyvíz nyitott árkokban vagy az utca szélén csordogál a Duna felé. A szemétszállítást vállalkozó végzi, de a Duna-parton mégis halmokban áll a szemét és a trágya, a Dunasor elegáns palotáinak szomszédságában. A külvárosokban még több mint ezer tehenet tartanak, a belvárosi paloták istállóiban lovak állnak, a disznótor pedig hozzátartozik a polgári élet teljességéhez. 

 A Pilvax-kávéház

 

Pilvax_Pest_Preiszler.jpgPreiszler József : A Pilvax kávéház

Privorsky Ferenc kávés 1838-ban nyitotta meg a Café Renaissance-ot az Úri (Petőfi Sándor) utca és Zsibárus utca (Pilvax köz) sarkán. A kávéházat később Pilvax Károly vette át, 1847-től pedig Fillinger János üzemeltette (ezért emlegetik 1848-as források Fillinger kávéházként is). A liberális-demokrata fiatal értelmiség törzshelyeként a Pilvax-kávéház a márciusi forradalom kiindulópontja lett. Az 1848-ban rövid időre Forradalmi Csarnokká átkeresztelt kávéház 1911-ben áldozatul esett a városrendezésnek. Azonos nevű utódja a húszas években nyílt meg, nem messze az eredeti helyétől.

A kávéházak a 19. század első felében váltak a nyilvános élet egyik legfontosabb színterévé. 1831-ben 28, 1845-ben 34 kávéházat tartottak nyilván Pesten. Kényelmesen berendezett helyiségeikben újságok, biliárdasztal, játékasztalok várták a közönséget. A kávéház találkozóhely, vitafórum is volt. A város minden társadalmi rétegének megvolt a maga kávéháza, így minden helynek a sajátos jellege.

 

SZI071.JPGJoseph Kuwasseg: A Barátok (Ferenciek) tere Pesten

A Pilvax, az egyetemi épületek és a nyomda között vonuló, hólabdaként növekvő tömeg többször is érintette a Barátok terét. A tér közepén egy korábbi egyszerű közkút helyére a városi tanács 1835-ben állíttatta a "Nereidák kútját", Uhr Ferenc alkotását. A delfinekkel és kagylókkal díszített két nőalak Pest első kútszobra volt. (Ma másolata látható a téren.) A "najádok kútját" a klasszicista városkép jellemző elemeként később több díszkút követte.

Az "egyetem piaca"

Pesti egyetem.jpg  Az egyetem épülete és az Egyetemi templom a 19. század első felében

A mai Papnövelde utca – Egyetem tér – Szerb utca – Veres Pálné utca határolta területen a 18. században a pálos rend építette fel kolostorát, illetve Pest legjelentősebb barokk műemlékét, az egyetemi templomot. Miután II. József 1786-ban feloszlatta ezt a rendet is, a kolostort és a templomot a Budáról Pestre költöző egyetem kapta meg. 1848-ban négy kara közül három: a bölcsész, a jogi és a teológiai kar működött itt. A Petőfiék által először felkeresett orvosi kar az Újvilág (ma Semmelweis) utcában volt.

Az Egyetemi templom a szabadságharc idején egy napra “országházzá” is vált: 1849. július 2-án a Debrecenből visszatért országgyűlés képviselőháza itt tartotta egyetlen pesti ülését, mivel 1848-as üléseinek helyszínét, a régi Vigadót Hentzi szétlövette Buda ostroma idején.

 

Egyetem.jpgDörre Tivadar: Az Egyetem  tér

 A Landerer nyomda és a Horváth-ház

 

Ferenciek tere.jpgA Ferenciek tere 1880 körül.  A kép baloldalán a Hatvani (ma Kossuth Lajos) utca húzódik, amelyet az Erzsébet-híd építésekor szélesítettek mai méretére. A Horváth-ház a templom mögötti második épület.


A Hatvani (Kossuth Lajos) - Szép utca sarkán álló, és az építtető Horváth József után elnevezett klasszicista bérházat Pollack Mihály tervezte 1816-ban. Bár elsősorban a sajtószabadság kivívásának jelképes helyeként tartjuk számon, de más történeti nevezetessége is van az épületnek. Itt bérelt helyiségeket 1845-47 között az 1848-ban kormányra került liberális reformerek Nemzeti Köre, amelynek elnöke Teleki László gróf, alelnöke pedig Vörösmarty Mihály volt. 1848 áprilisában itt rendezte be miniszterelnöki hivatalát Batthyány Lajos gróf. Ő egyébként családjával a szomszédban, a Szép utca másik oldalán állt Cziráky-palotában lakott évek óta.  Az első felelős magyar kormány itt tartotta üléseit szeptemberi lemondásáig.

 

01Szi090.jpgVinzenz Katzler: A Landerer és Heckenast nyomda előtt 1848. március 15-én

 
A történeti emlékezet persze főleg Landerer és Heckenast nyomdája miatt tartja számon a Horváth-házat. Landerer Lajos többgenerációs nyomdász család utolsó sarjaként 1848-ban már csaknem negyed százada vezette - szakmailag igényesen, üzletileg sikeresen - a Hatvani utcai nyomdát, 1840-től a könyvkereskedő Heckenast Gusztávval társulva. 1841-től ez a vállalkozás jelentette meg a Pesti Hírlapot, az első valóban modern magyar nyelvű újságot, amelynek alapító szerkesztője Kossuth Lajos volt. Itt készült a Jókai Mór szerkesztette Életképek című magazin (korabeli elnevezéssel:  irodalmi divatlap), amely a Petőfi körül csoportosuló fiatalok lapja volt. A "márciusi ifjak" tehát valószínűleg otthonosan mozogtak a legjobban felszerelt pesti nyomdában...

 A Nemzeti Múzeum

 

PBA10.JPGFranz Weiss: A Nemzeti Múzeum


Az 1802-ben Széchényi Ferenc gróf adományával alapított intézménynek évtizedekig nem volt saját otthona. Felbecsülhetetlen értékű, folyamatosan gyarapodó gyűjteményei többször költöztek, nagyrészt  ládákba zárva hevertek. Így sem a könyvtár, sem a múzeum nem tudta betölteni a neki szánt tudományos és közművelődési funkciót.


GG9448.JPG Rudolf Alt: A Nemzeti Múzeum, mellette piaci forgatag


Az  1832-36-os országgyűlés által megajánlott, a nemesség által fizetendő 500 000 forintból, Pollack Mihály tervei alapján 1837-ben kezdték el építeni az új épületet. A következő év tavaszán már készen voltak az alapok. Az 1838-as nagy árvíz nem okozott komolyabb kárt, csak a gyűjteményeket kellett elmenekíteni a telken állt, régi múzeumnak nevezett villából a Ludoviceumba és a Várba. (Azok ott is maradtak az új épület elkészültéig.) Az árvíz után fellépő munkás- és építőanyag-hiány, drágaság, sőt a kőművesek sztrájkja hátráltatta ugyan a munkát, de pontosan 10 év alatt elkészült a palota. Ez volt a világ negyedik, eredetileg is múzeumnak emelt épülete. Az állványzatot 1847 júliusában bontották le az épület körül, de a képtárat és a harmadik Országos Iparműkiállítást 1846-ban már itt nyitották meg.

A teljes intézmény 1848. január 24-én nyílt meg. Vasárnap kivételével naponta 9 és 1 óra között lehetett megtekinteni a múzeumot, a sok szabadon hagyott tárgyra való tekintettel csak vezető kísérete mellett.

Berendezése egyelőre nem vetekedhetett az épület ékességével. A Széchényi Könyvtár első emeleti 14 terméből csak négyet rendeztek be, olajmázolású puhafa polcokkal. Az Érem- és Régiségtár kincseit egy főúri kastély kiszolgált konyhaszekrényeiben, az edényféléket gyalulatlan deszkapolcokon állították ki. A második emeleten a Képcsarnok és a Természetiek Tára, a földszinten az alkalmazottak lakásai helyezkedtek el.

10Mi7664t_1.jpg Gyűlés 1848. március 15-én a Nemzeti Múzeum előtt


1848 történelmi jelképpé emelte a Múzeumot. Március 15-én délután az épület előtt gyülekezett a Városháza, majd a Helytartótanács "meghódoltatására" és Táncsics Mihály kiszabadítására induló tömeg. A következő hónapokban is itt tartották a szinte mindennapos népgyűlések legtöbbjét. A kert ekkor még rendezetlen volt, kerítése is csak 1865-re készült el. A népképviseleti országgyűlés felsőháza az Ybl Miklós vezetésével berendezett díszteremben ülésezett.

Buda ostromakor Pest bombázását sértetlenül vészelte át az épület, csak az ablakokban tett kárt egy lövedék, amely a homlokzat előtt robbant. Budavár bevétele után itt adott a pesti polgárság 340 személyes díszlakomát a honvédek tiszteletére.

A múzeum udvaráról indultak el 1849. július 11-én az utolsó népfelkelők csoportjai Arad felé. Nyomukban Haynau csapatainak társzekerei és az élelmezésre szánt marhacsordák szállták meg az udvart, amelyet hamarosan trágya borított. Július 23-án és 24-én a főlépcsőnél lőttek agyon egy-egy elfogott honvédet.

 A régi pesti városháza

 

Pesti Városháza.jpg


A régi Városháza Pest középpontjában, a legforgalmasabb terektől körülvéve, a Belvárosi templom mögött állt, a piarista gimnázium, illetve az Erzsébet hídra vezető útszakasz helyén. A korábbi egyemeletes barokk épületet már a 19. század elejére kinőtte a város. Az "új városház vagy emeletráépítés" dilemmáját az 1838-as árvíz döntötte el, amely helyrehozhatatlan károkat okozott az épületben. A hivatalokat átmenetileg a Kúria (a legfelső bíróság) épületébe költöztették.

1842-43-ban épült fel Kasselik Ferenc tervei alapján az új, kétemeletes városháza. "Az épület fődísze a homlokzat közepén emelkedő régi, jelennen azonban egészen átalakított s tetemesen magosított torony." Az alagsorban "38 jól készített, de nem épen igen szellős fogház", a földszinten házi kápolna, az ügyészi, városkapitányi s egyéb hivatalok, hátul "10 kisebb fogházacska", az első emeleten a reprezentatív irodák, a tanács és a választott polgárság tanácstermei voltak elhelyezve. A második emeleten hivatali helységek mellett szolgálati lakásokat is kialakítottak.

A Városházát 1863-ban Hild József tervei alapján háromemeletesre építették át, majd az Erzsébet-híd építésével összefüggő városrendezés során 1900-ban lebontották.

A régi pesti Vigadó

 

SZI069.JPGRudolf Alt: A régi pesti Vigadó (Redout)

Pesten a 19. század elején, a német színház építésével egyidejűleg határozták el egy városi tulajdonban levő szórakoztató központ építését. Pénzhiány miatt csak 1829-ben indult meg az építkezés Pollack Mihály tervei alapján és az ő vezetésével. Az 1833 elejére elkészült klasszicista épület - amelyet akkoriban inkább Redout-ként emlegettek - a Dunapart palotasorának büszkesége lett.

Homlokzatát árkádokon nyugvó hatoszlopos előcsarnok díszítette. Az impozáns berendezést is Pollack tervezte. Tizenhárom méter magas nagytermét két, 3 méter átmérőjű főcsillár, két kisebb csillár és 12 falikar világította meg. A 710 gyertya fényét 160 tükör verte vissza megsokszorozva. A gyertyák a ragyogás mellett olyan meleget sugároztak, hogy fűtésre télen sem volt szükség. A cseresznyefából és mahagóniból készült, aranyozott rézveretekkel díszített bútorokkal berendezett étkezőtermek és a cukrászda eleganciája lenyűgözte az ide látogatókat.

A fényes bálok mellett rendeztek benne koncerteket is. A korszak európai sztárzenészei közül többen felléptek itt, a legnagyobb sikereket persze Liszt Ferenc aratta. Kistermeiben a Pesti Műegylet tartotta kiállításait.

20Rub922x.jpg Borsos József - August Pettenkoffen: Az országgyűlés megnyitása a pesti Vigadóban 1848. július 5-én

1848-ban Ybl Miklós tervei alapján a Vigadó nagytermét rendezték be az első népképviseleti országgyűlés képviselőháza számára, amely pesti üléseit végig itt tartotta. Feltehetőleg ez okozta vesztét is: Buda ostroma idején, 1849. májusában, Pest bombázásakor Hentzi különös figyelmet szentelt a forradalom jelképei, köztük a Redout elpusztításának. A palotát helyrehozhatatlan károk érték, helyén a hatvanas évekre egy teljesen új Vigadó épült fel.

A szétlőtt-redoute_1.jpgAz 1849 májusában szétlőtt Vigadó
  

A hajóhíd

 

SZI081.JPGBarabás Miklós: A hajóhíd az épülő Lánchíd pilléreivel, 1843

 
A 18. században előbb kompon – amelyet "repülő hídként" emlegetnek a források –, 1767-től pedig hajóhídon lehetett átkelni a Dunán Pest és Buda között. A 43 hajón nyugvó szerkezet a Nagyhíd (ma Deák Ferenc) utca vonalában - tehát a Vigadó előtt - kötötte össze a két partot. A híd szép jövedelmet hozott a két városnak, illetve az üzemeltetést végző bérlőnek, az átkelésért ugyanis hídvámot kellett fizetni. Ez alól a nemesek és a két város polgárai kivételt élveztek. A gyakorlatban a vámszedők ránézésre állapították meg a mentességet: a jobb öltözetűeket, a "kaputosokat" nem háborgatták.

A híd a reformkorban már alig felelt meg a megnövekedett gyalogos és teherforgalomnak. Képzeljük el, amint az európai színvonalú Vigadó mellett, a klasszicista paloták között marhacsordákat hajtanak el, miután a Szervita téren  megpihentek a jószágok és hajcsáraik, várva, hogy szabaddá tegyék előttük a hidat! A szerkezet akadályozta a hajózást is: a növekvő dunai forgalom számára naponta többször ki kellett nyitni középen.


Hajóhid_Pesti_hídfője.jpgC. P. Vasquez: A hajóhíd pesti hídfője a Vigadó épülete előtt.  A hídfő két oldalán a vámházak álltak.


Télen időnként teljesen megszakadt a közlekedés a két város között. A hajóhidat ugyanis a jégzajlás idejére szétszedték, így ilyenkor csak nagy nehézségek, olykor életveszély árán lehetett átkelni a folyón. Kivéve persze, ha a pest-budaiak nagy örömére szilárd jégpáncélt hizlalt a folyóra a hideg, ami a szabályozás előtt nem volt ritkaság...

Hajóhidunk hála az égnek mart. 14ke óta bent van, s így a télszaki két város újra testvéri kezet nyújthat egymásnak. A révészek gorombaságától ily formán néhány hónapra fölmentettünk, s reméljük, hogy a nemes városi hatóság arról is gondoskodni fog, nehogy a vámszedők a révészek nótáján táncoljanak.
Jelenkor, 1842.

 

Lamberg_meggyilkolása_V._Katzler.jpgVinzenz Katzler: Lamberg meggyilkolása a  hajóhídon


1848. szeptember 28-án tragikus, és a "törvényes forradalom" történetében fordulópontnak tekintett esemény helyszíne volt a híd. A miniszteri ellenjegyzés nélkül - tehát formailag érvénytelen - kinevezéssel a Vigadóba tartó, az országgyűlés feloszlatásával megbízott királyi biztost, Lamberg Ferenc gróf altábornagyot a tömeg meggyilkolta.

A Helytartótanács

 

Helytartótanács.jpegFranz Weiss litográfiája


 Az Úri utca – Kapisztrán tér – Országház utca által határolt, több épületet magában foglaló hatalmas tömb helyén a középkorban lakóházak álltak. A török kiűzése után északi részén – a ma csak romjaival jelzett templom mellett - a ferencesek szereztek meg négy telket kolostorépítés céljára, a délre levő területen pedig a klarissza apácarend rendezkedett be.

Miután II. József mindkét rendet feloszlatta, épületeikbe az 1780-as évek közepén kormányhivatalokat költöztetett. Ettől kezdve a második világháborúig a magyarországi közigazgatás központi szervei működtek itt. A legfontosabb közülük a rendi világban a Helytartótanács, a polgári korszakban a Belügyminisztérium volt. A hivatalok igényei szerint az épületegyüttest többször átépítették, illetve bővítették.

A második világháborúban megsérült épületek renoválása negyedszázadig húzódott. A helyreállítás után a Magyar Tudományos Akadémia bölcsészet- és társadalomtudományi kutatóintézeteit helyezték el bennük. (Itt található a blog írójának munkahelye, a Történettudományi Intézet is.)

Ebben az épületben tartották vizsgálati fogságban 1795-ben a Martinovics Ignác által szervezett ún. magyar jakobinus összeesküvés vádlottjait, köztük a magyar nyelvújítás vezéralakját, Kazinczy Ferencet is. A kolostor egykori refektóriumában folyt a kihallgatásuk. Az emlékükre elnevezett Jakobinus terem ma tudományos rendezvényeknek ad helyet.

Az első Nemzeti Színház

 

Pesti Magyar Színház.jpgFranz Xaver Sandmann: A Pesti Magyar, majd Nemzeti Színház 


Pest-Buda gyors növekedése, az ország központjává válása és magyarosodása a harmincas évekre megérlelte az állandó, kizárólag magyar nyelven játszó színház létrejöttének feltételeit. A kezdeményezést és kivitelezést Pest vármegye vállalta magára. 1837. augusztus 22-én, Vörösmarty Árpád ébredése című darabjával megnyitotta kapuit az adományokból épült Pesti Magyar Színház a Kerepesi út és az Országút (Rákóczi út – Múzeum körút) sarkán. Az adományozók listáján főrangúak, nemesek, vármegyék és városok mellett polgárok, értelmiségiek, sőt jobbágyközségek is találhatók. Az olcsó anyagokból épült, a jobb városrészektől távol eső, kétes fogadók szomszédságában sietősen felhúzott "dísztelen" épület nem aratott osztatlan sikert...

 

Pesti Magyar Színház 1837 Kuwasseg.jpgJoseph Kuwasseg: A Pesti Magyar Színház 1837-ben 

1840. augusztus 3-án került fel először a színlapokra a Nemzeti Színház elnevezés: az 1840:44 törvénycikk szerint ugyanis a színház “mint nemzeti tulajdon országos pártolás alá vétetik”. Ezzel a Nemzeti Múzeum és az Akadémia után megszületett a kultúra harmadik országos intézménye. Első évtizedét a világirodalom klasszikusai mellett a nemzeti kultúra olyan alapkincsei fémjelezték, mint Katona József Bánk Bánja és Erkel Ferenc Hunyadi Lászlója. Operai tagozatának köszönhetően ugyanis a nemzeti opera születésének is e színház falai adtak otthont.

1848. március 15-én "7 órakor színház, ... a játékrend megváltoztatva, teljes kivilágítás mellett Bánk bán." Néhány jelenet után azonban a Budáról visszaérkezett tömeg betódulása félbeszakította az előadást, helyette közkívánatra a Nemzeti dal, a Himnusz és a Szózat hangzott el. "Előadás után a látogatottabb étkező helyek tömve voltak" - a nap izgalmai csak lassan csendesedtek el.

Nemzeti Színház belseje.jpgRohn Alajos: A Nemzeti Színház belseje, 1845.

Kövess a Facebookon, hogy értesülj az új bejegyzésekről!

A bejegyzés trackback címe:

https://mindennapoktortenete.blog.hu/api/trackback/id/tr625860601

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

vajdasagi 2014.03.16. 20:46:05

Köszönm szépen. A számomra nagyszerű volt.

- duplagondol 2014.03.16. 20:46:26

Tartalmas, hasznos összefoglaló volt, köszönöm!

Évazsuzsanna 2014.07.27. 13:17:57

Van egy régi fotómásolatom, a Nemzeti múzeum lépcsőin álló sokaságról a magyarok I. világkongresszusának megnyitó ünnepsége (1929.aug. 21.) Ezen a találkozón részt vett az aradi vértanú Ormay Norbert unokája is, eljött Brazíliából. A csoportképen barnán kiemelve.
A ma is Dél-Brazíliában élő Ormay család elhagyta az arisztokratikus "von"-t, ma
mint Ormay család ismert Brazíliában. A kép itt látható: amulok.blogspot.hu/2014/03/texas-es-vegul-del-brazilia-nekem.html