... mert mindennek van története

A hétköznapi élet története


"A klavir mellett ülnek s ábrándoznak" - Polgár és zongorája a 19. században

2014. október 13. - Fónagy Zoltán

– Hogy mivel töltöttem ezt az utóbbi tíz évet? – mondta a polgár az udvarias és szórakozott kérdésre, megállva az utca közepén, a kérdező csodálkozására. – A zongorámat védelmeztem, pajtás, ahogy a katona védi a hazáját. … Igenis, ebben ment el a tíz év, a zongora védelmében, a zongorám védelmében,…

Tovább

"Úrilánynak nem illik kenyeret keresni" - Dolgozó nők a boldog békeidőkben

Hogy a nők túlnyomó többsége ugyanúgy dolgozik a család létfenntartásáért, mint a férfiak, minden korban magától értetődőnek számított. A hagyományos európai társadalomban szükség volt munkájukra a családi keretekben zajló gazdasági tevékenységben  (parasztgazdaságban, céhes műhelyben, boltban…

Tovább

„A többiek nem számítanak” - Arisztokrácia a boldog békeidőkben

Az arisztokrata gyermekbe születése pillanatától a kivételezettség tudatát nevelték. Mire felnőtt, magától értetődőnek tekintette, hogy mindenből a legmagasabb színvonalú jár neki. Az élet minden területén tiszteletet követelt magának és igényt tartott az irányításra. Elitizmusuk fontos eleme volt…

Tovább

"Fontos tényezője a kellemes otthonnak" - A cseléd a polgári háztartásban

"Abban az időben a polgári háztartásokban valósággal társadalmi kötelezettséget jelentett a cselédtartás. Az akkori szemlélet szerint nem volt úrinő, akinek nem volt cselédje." A háztartási alkalmazottak, azaz a cselédek Magyarországon a kiegyezés és 1945 között a fizetett munkát végző nők…

Tovább

"Kedves drága úr!" - Levélírás a 19. században

A levelezés a 19. század folyamán egy szűk elit kommunikációs eszközéből előbb a középosztály életének természetes elemévé vált, majd az alsó társadalmi rétegek hétköznapjaiban is polgárjogot nyert. Szüle Péter: Levelet olvasó nő

Tovább

"Első kötelessége a házibéke biztosítása" - A nő a polgári családban

Aranykort jelentettek a nők számára a boldog békeidők, vagy kiszolgáltatottságukat és jogfosztottságukat vonta be csillámporral a polgári család -  többnyire csak elméletben létező - eszményképe? Munkácsy Mihály: Apa születésnapja  

Tovább

"Ünnepkor marha-, lúd- és tyúkhús" - Táplálkozás a Monarchia korában

A századforduló a magyar konyha fénykoraként él a köztudatban, nem is alaptalanul. Az agrárországban az élelmiszer olcsó volt, a szállítás és az élelmiszeripar forradalmi fejlődésének köszönhetően a választék kibővült, az ellátás pedig függetlenedett az időjárás szeszélyétől. Az éhínség fenyegetése…

Tovább

"Egyik nap úgy, mint a másikon" - Életritmus és időbeosztás a hagyományos társadalomban

Az embereknek az időhöz való viszonya a 19. század folyamán alapjaiban változott meg. Az óra diktatúrája alatt élő mai ember szemében a hagyományos társadalom életritmusa felfoghatatlanul lassú, időbeosztása pedig ésszerűtlenül pazarló volt.   Az életszakaszok allegorikus ábrázolása évszázadokon…

Tovább

"Szerelem nélkül is köttethetők boldog házasságok" - Párválasztás a polgárosodás korában

Az egyéni vonzalmon alapuló szerelmi házasság a korábbi korokban sem volt ugyan ismeretlen, de a 20. század előtt a házasságok túlnyomó többsége gazdasági megfontolások alapján köttetett. A múlékony érzelmeket nem tartották megbízható alapnak az utódok felnevelésének keretét biztosító család…

Tovább

Jóltevő Asszonyi Egyesület Pesten és Budán - A szociális gondoskodás kezdetei a reformkorban

A hagyományos társadalomban az önmagukról gondoskodni képtelenek ellátása alapvetően a család  és a rokonság feladata volt. A modernizáció során azonban egyre többen keltek útra, s veszítették el a rokoni kötelékek biztonsági hálóját. A polgárosodó társadalomnak  új megoldásokat kellett találnia a…

Tovább