... mert mindennek van története

A hétköznapi élet története


"Úrilánynak nem illik kenyeret keresni" - Dolgozó nők a boldog békeidőkben

2014. szeptember 14. - Fónagy Zoltán

Hogy a nők túlnyomó többsége ugyanúgy dolgozik a család létfenntartásáért, mint a férfiak, minden korban magától értetődőnek számított. A hagyományos európai társadalomban szükség volt munkájukra a családi keretekben zajló gazdasági tevékenységben  (parasztgazdaságban, céhes műhelyben, boltban…

Tovább

"Fontos tényezője a kellemes otthonnak" - A cseléd a polgári háztartásban

"Abban az időben a polgári háztartásokban valósággal társadalmi kötelezettséget jelentett a cselédtartás. Az akkori szemlélet szerint nem volt úrinő, akinek nem volt cselédje." A háztartási alkalmazottak, azaz a cselédek Magyarországon a kiegyezés és 1945 között a fizetett munkát végző nők…

Tovább

"Első kötelessége a házibéke biztosítása" - A nő a polgári családban

Aranykort jelentettek a nők számára a boldog békeidők, vagy kiszolgáltatottságukat és jogfosztottságukat vonta be csillámporral a polgári család -  többnyire csak elméletben létező - eszményképe? Munkácsy Mihály: Apa születésnapja  

Tovább

"Egyik nap úgy, mint a másikon" - Életritmus és időbeosztás a hagyományos társadalomban

Az embereknek az időhöz való viszonya a 19. század folyamán alapjaiban változott meg. Az óra diktatúrája alatt élő mai ember szemében a hagyományos társadalom életritmusa felfoghatatlanul lassú, időbeosztása pedig ésszerűtlenül pazarló volt.   Az életszakaszok allegorikus ábrázolása évszázadokon…

Tovább

"Toporzékol a dühös pesti ember" - Tél és hóeltakarítás a régi Budapesten

A természettől elszakadt városi ember a hóban egyre inkább csak az élet megszokott ritmusát megzavaró tényezőt látott. A hirtelen lehullott vastag takaró néhány évtizedenként megbénította a főváros életét.  A Belváros 1907 telén (Forrás: Fortepan)

Tovább