... mert mindennek van története

A hétköznapi élet története

Utolsó kommentek:

Essa 2018.04.29. 16:09:37

Ismételten megírom (hátha most már meg is jelenik), hogy ha nem vennének át mindenféle megjelölés és gondolkodás nélkül Mikes Lajos könyvéből oldalakat a képekről, akkor nem futnánk bele ilyesmikbe, hogy a régen halott Petőfi Zoltán 22-23 éves... Ja, és remek, hogy az előző (meg nem jelentetett) kommentemnek köszönhetően végre kijavították Horvát Árpád életkorát...

Bejegyzés: „Istenem, hogy felnövünk mindnyájan!” Szendrey Júlia családja a Hársfa utcában

Puller István 2018.04.21. 22:42:30

Petőfi Zoltán 21 évesen halt meg tüdőbajban - ahhoz képest egész jól tartotta magát azon a 22-23 éves korában készült képen.

Bejegyzés: „Istenem, hogy felnövünk mindnyájan!” Szendrey Júlia családja a Hársfa utcában

ymel 2018.04.21. 22:42:21

Hu de jo kis anyag, es mennyi minden van meg belole megirando. Gratulalok! Szep feladat.

Bejegyzés: „Istenem, hogy felnövünk mindnyájan!” Szendrey Júlia családja a Hársfa utcában

Sztancsek 2018.04.16. 18:23:14

Ezek a bútorszörnyek megszépítik az életemet. Nekem nem volt, így szereztem ilyeneket. Ma már van jó sok. Becsületesek és szerintem szépek is, rangot adnak az emberi létezésnek. Jó párat magam állítottam helyre , így megtapasztalhattam azt a kiemelkedő szaktudást, amivel eredetileg készültek. Egy részükről már sikerült komolyabban is írnom: www.bklkiado.hu/index.php?page=aruhaz&mode=&megjelenes=reszletes&id=215&nev=

Bejegyzés: A polgár otthona a boldog békeidőkben: ideál és valóság

Fónagy Zoltán · http://mindennapoktortenete.blog.hu 2018.03.21. 22:36:08

@Iski Szilvia: Köszönöm a helyreigazítást, kivettem a képeket. A geni.com adatbázisban szerepeltek így a képek, és nem tudtam ellenőrizni.

Bejegyzés: "Oly számos családnál, mint az enyim" - Széchenyi mint mostohaapa

Bicspesz Elek 2018.03.21. 20:34:37

Na ez erdekes. A feltorekvo arisztokratak(az Eszterhazy csalad alapitoja Miklos az 1600-as evekben)szerettek elvenni gazdag ozvegyeket, de azt hittem Szechenyinek kijart volna egy fiatal, szuz feleseg de ugy latszik a dolgok akkor sem voltak "sablonosak".

Bejegyzés: "Oly számos családnál, mint az enyim" - Széchenyi mint mostohaapa

Fónagy Zoltán · http://mindennapoktortenete.blog.hu 2018.03.21. 20:34:17

@Lady.Bird: Most kezdődik a nagycenki kastély teljes felújítása, a tervek szerint 2020-ban nyílik meg újra. 3 történész kollégámmal együtt dolgozunk a majdani kiálításon: kifejezetten nagy súlyt akarunk arra fektetni, hogy a hús-vér embert is (gyerekként, fiatalként, szerelmesként, apaként, öregemberként) elképzeltessük a látogatókkal. Szem előtt tartjuk azt is, hogy Cenkre rengeteg iskolai osztály megy el.
A mostohagyerekekkel Széchenyi egyébként többnyire németül levelezett: ez a "szívem csücske" így hangzik eredetileg: "Du bist auch jetzt mein Herzens-Pinkerl" - bár sejtettem a jelentést, nem volt egyszerű megfejteni a szót, valószínűleg régies bécsi/osztrák tájszó lehet. Széchenyi maga is hozzáfűzi: " dies Wort steht weder in Adelung noch in Grimm", azaz "ez a szó sem az Adelungban, sem a Grimmben nincs benne" (ez volt az ő korában a két legnagyobb német értelmező szótár).

Bejegyzés: "Oly számos családnál, mint az enyim" - Széchenyi mint mostohaapa

Lady.Bird 2018.03.21. 20:01:36

Nagycenken jártunk tavaly nyáron. A múzeumban is sok olyan rész van, ahol az ember elgondolkodik arról, hogy a "nagy" Széchenyi is érző ember, férfi, apa volt. Milyen jó lenne, ha az iskolások is találkoznának ezekkel a levelekkel. Bár, van egy olyan érzésem, hogy meg kell érni egy bizonyos kort, hogy az ember bele tudja érezni magát a másik ember helyzetébe, értékelni tudja az életét.
Az egyik levél egy sora: "Te most is a szívem csücske vagy" - ez nagyon megérintett :)

Bejegyzés: "Oly számos családnál, mint az enyim" - Széchenyi mint mostohaapa

Iski Szilvia 2018.03.21. 16:39:50

Gratulálok ehhez az alapos cikkhez, ám lenne két apró - talán nem is annyira apró - megjegyzésem. A posztban Zichy Karolinaként bemutatott hölgy Mary Victoria Hamilton, míg Festetics Dénesként pedig Festetics II. Tasziló, Mary Hamilton férje látható. A két festmény a keszthelyi Helikon Kastély enteriőr-kiállításán látható.

Bejegyzés: "Oly számos családnál, mint az enyim" - Széchenyi mint mostohaapa

Fónagy Zoltán · http://mindennapoktortenete.blog.hu 2018.03.21. 15:33:21

@Tristee: Köszönöm, örülök, ha sikerült emberközelbe hoznom a szobrot :) Az mindig működik, ha a múltbeli ember maga szólal meg (nem a szószékről).

Bejegyzés: "Oly számos családnál, mint az enyim" - Széchenyi mint mostohaapa

Tristee 2018.03.21. 15:30:14

Gratulálok, remek tanulmány, sokkal közelebb hozta Széchenyit az olvasókhoz, mint száz másik írás.

Bejegyzés: "Oly számos családnál, mint az enyim" - Széchenyi mint mostohaapa

vegso79 2018.02.01. 01:10:23

A kiskunhalasi szégyenkő nem a templom bejáratánál volt, hanem a templomban!

Jelenleg a templom mellett található!

Bejegyzés: "Egy-egy mosoly, egy-egy kacsintás" - Szerelem, házasság és szexualitás a paraszti világban

budai fellegvár 2018.02.01. 01:10:19

már elnézést, de ez valami kádár korból itt maradt propagandafüzetből kiollózott,lóbányai homályos szagú gondolatmenet. 48-49 nem pénzen bukott el, hanem a nemzetközi erőviszonyok, a szent szövetség léte miatt.49 tavaszára a honvédség teljesítette feladatát -soraiban nagyon sok arisztokratával- és kiűzte a jelentős osztrák erőket az országból.

Bejegyzés: „A többiek nem számítanak” - Arisztokrácia a boldog békeidőkben

Drizari 2018.02.01. 01:10:14

Ez a dolgozat csak a Nagyfásokról szól, és nem a hatvanas évek ifjúsági lázadásáról.

A hatvanas évek eleje-közepe a budapesti galerikról szól, és az alakuló beat- és Rockzenekarok közönségéről. (kutatásra váró téma)

Hírhedtebb galerik Angyalföldön, Zuglóban, és Csikágóban (VII. kerület) alakultak. Ezek mindegyike eljárt zenés-táncos helyekre, ahol már bontogatta szárnyait az Omega (még Próféta néven), és sok rövid ideig működő népszerű banda, mint a Liversing, Dax és társai.

Felkapott zenés-táncos hely volt a Kapás utcai, a Danuvia kultúrház Zuglóban, vagy ugyanitt a "Bika" a Várna utcában, ami egy férfi munkásszálló kultúrterme és a Nevada zenélt. Utóbbi hely történeti érdekessége, hogy egy szállóbeli és egy galeritag összeszólalkozása háborút robbantott ki, aminek következményeként Csikágó több galerije vonult a szállóhoz (kb 150 fő) és megtámadva az épületet az első emeletről egy ott lakót kidobtak az ablakon. Bírósági ügy és ítélet lett a következménye.

Szóval, volna mit kutatni a hatvanas évek fiataljainak lázadásáról.

Bejegyzés: „Lötyögünk, szobrozunk, megy a szöveg" - Ifjúsági lázadás a hatvanas években

vegso79 2018.02.01. 01:10:25

A kiskunhalasi szégyenkő képe így megtévesztő, hiszen a cikk a 19. század második feléről szól.
A szégyenkő használatát pedig 1792-ben betiltották!

Bejegyzés: "Egy-egy mosoly, egy-egy kacsintás" - Szerelem, házasság és szexualitás a paraszti világban

DorotkaB 2017.06.26. 02:17:56

Kedves Fónagy Zoltán! Egy hosszas keresés eredményeként jutottam el ehhez a blogbejegyzéshez, kérdezni szeretnék a témával kapcsolatban (bár elképzelhető, hogy tévúton járok, de hátha tud adni valamilyen támpontot).

Szerb Antal Utas és holdvilág című regényében olvasható ez a mondatrész: "[...] egy csomó ál-pénzember ül a legfőbb helyeken, és irányítja a világgazdaságot, mialatt az igaziak a Schwartzerban vagy a Markóban elmélkednek."

Szerettem volna megtudni, hogy miféle intézetek lehetnek ezek, mert sajnos a szövegkörnyezetből nem teljesen egyértelmű (ami biztos, hogy a harmincas években járunk és valószínűleg budapesti helyszínek ezek). A Schwartzer név alapján arra a gondoltam, hogy esetleg elmegyógyintézetekről vagy szanatóriumokról lehet szó és a Schwartzer-intézet elvileg egy lehetséges megoldásnak tűnik. Viszont sehol sem találtam olyan utalást, hogy létezett volna hasonló intézmény Markó néven, vagy esetleg a Markó utcában(?). Ön szerint mi lehet ez a bizonyos Schwartzer és Markó? Lehet, hogy teljesen rossz nyomon járok?

Bejegyzés: Bolondok tornya, magántébolyda, közőrülde - A pszichiátria születése

Simon75 2017.06.26. 02:17:50

Történelmünk során az arisztokráciát lehet szeretni és utálni is, ebben egyetértek. És azzal is, hogy akik tehettek volna az ország jövőjéért, meg sem mozdultak! Ám ha végig vesszük a magyarság, Magyarország múltját, láthatjuk, hogy mi mindent tettek azért, hogy országunk fejlődjön és ne maradjon le nyugati társainál. Budapesten a Weiss Művek (ma Csepel művek) egy új arisztokrata család alapította s adott munkát több ezer budapesti lakosnak. Vagy a Széchényi híd, amit ma Lánchídnak hívunk, szintén a legnagyobb magyarnak köszönhető. Sőt, a Magyar Tudományos Akadémia, A Dunai Gőzhajózás szintén a nevéhez köthető. És a sort folytathatnám saját tapasztalattal is, hisz anyai nagyanyám, Báró Simon Margit nem csak arra ügyelt, hogy jó feleséget találjon fia számára, de élete végéig büszke volt arra, hogy még a cselédjének is jó férjet talált. Tudom, hisz 95 éves koráig élt, személyesen nekem mesélte el. Lehet az arisztokráciát szidni, bármit lehet róluk mondani és igaz, van némi valóságalapja, de ha egyszerű emberként választanom kellene, akkor inkább lennék szolgáló egy nemes otthonában, mint robot a mai társadalomban! Hisz megbecsülést, orvosi ellátást és reményt láthattam a jövőmben! De ma! Ma ha nincs meg a tudásod, akaratod és mindemellett a lelkiismeretedet is a tó fenekére nem dobod, nem viszed semmire! Mert etikusan ma már nem lehetsz gazdag! Törvényesen még igen! Összességében ez a személyes véleményem ezzel kapcsolatban, s remélem a magyar nép egy nap felébred majd és belátja, hogy egy jól megválasztott király és a magyar nemességgel többre megy, mint egy halom tehetségtelen "politikussal" az állam élén! Apropó politika! Záróként hozzáteszem, hogy a magyar arisztokráciának megtiszteltetés volt a felsőházba bekerülni és nem vagyonszerzésből (vagyoni koncenzushoz kötötték) és nem is kaptak semmilyen anyagi támogatást, hisz nem is volt rá szükségük! Akkor most melyik is volt jobb??? Mindenki válaszolja meg magának!

Bejegyzés: „A többiek nem számítanak” - Arisztokrácia a boldog békeidőkben

bacsnyir 2017.06.26. 02:17:11

Kiváló cikk (a blog többi bejegyzéséhez hasonlóan)! Hasonló megállapításokat fogalmaz meg, csak nem Magyarországra, hanem az európai (példáiban persze elsősorban a német) polgárságra vonatkozóan Peter Wicke: A szórakoztató zene Mozarttól Madonnáig című munkájának első két fejezete, a téma iránt érdeklődőknek érdemes azt is elolvasni.
Ő bővebben, és igen érdekeseket ír Tekla Badarzewska-Baranowska művéről és sikerének feltételezett okáról is. Ezzel a giccsművel kapcsolatban egy érdekesség: a Távol-Keleten, elsősorban Japánban a mai napig rendkívül népszerű, nem véletlen, hogy a youtube-on található többtucat felvétele szinte mindegyike Japánból (Koreából, Vietnamból) származik. És lám, a like-ok száma mindnél igen magas a megnézések és a dislike-ok számához képest egyaránt... Az összefoglalókban pedig Chopinnel és a többi romantikus zongoraszerzővel "egy lapon" emlegetik. Ennek hátterében hasonló jelenség állhat, mint amiről Wicke (és sokan mások) is írnak, csak esetünkben földrajzi csoportokról van szó, és nem társadalmi "osztályokról". Konkrétan: amidőn anno a XIX. században a polgárság kívánt hasonulni az arisztokráciához, de egyúttal polgári értékrendjét, kulturális intaktságát is mutatni; most a zártabb, prűdebb, sajátos kultúrájú, ugyanakkor az európai kultúrához "felzárkózni" kívánó távol-keleti társadalmak találják meg ezekben a zenékben azt a lehetőséget, ami mindkét kívánalmuknak megfelel. (Egyébként jórészt ugyanez állhat az európai klasszikus zenészek szinte bármelyikének japán turnéinak zajos sikere, vagy a japán turisták tömegeinek Európát körbefotózó - és, gyakori operalátogatóként mondhatom, pl. a mi Operaházunk egy előadását is budapesti látogatásaikba feltétlen beiktató - "hevülete" mögött.) Elnézést a kicsit "off" megjegyzésért, szakmai ártalom (társadalomföldrajzos kutató vagyok).

Bejegyzés: "A klavir mellett ülnek s ábrándoznak" - Polgár és zongorája a 19. században