Hézköznapok története

A 19. század közepén a szennyvizek, a hulladék, valamint az emberi és állati ürülék kezelése még alig különbözött a középkoritól. A következő évtizedek mikrobiológiai felfedezései egyre szélesebb körben tudatosították, hogy a környezet higiéniai viszonyai és a népesség egészségi állapota között szoros összefüggés létezik.  A városok népességszámának rohamos növekedése a 19. században a hulladékok egyre magasabb hegyeit termelte: a probléma egyrészt műszaki kihívást jelentett, másrészt új társadalmi és viselkedési normák kialakítását is kikényszerítette.

 Pieter_Bruegel_the_Elder_-_The_Dutch_Proverbs-részlet_1.jpgÁrnyékszék használat közben az idősebb Pieter Brueghel Holland közmondások című 1559-ben készült festményén. A képrészlet a száz ábrázolt szólás közül kettőt is megjelenít: "Ugyanazon a lyukon keresztül szarnak" (Elválaszthatatlan cimborák), illetve "lóg, mint szaróház az árok felett" (félreérthetetlen ügy)

"Közszennyesség" a középkorban

Ahol kis területen sok ember - és velük együtt sok állat - zsúfolódik össze, a természet nem győzi feldolgozni, lebontani, eltüntetni a keletkező hulladékokat és anyagcseretermékeket. Így volt ez már azokban a kultúrákban is, amelyekben még nem terhelték a környezetet a vegyipari termékek és a műanyagok. Az ókor nagy városaiban - Mezopotámiában, Indiában, Jeruzsálemben, a legnagyobb görög poliszokban és természetesen Rómában, illetve a provinciák székhelyein - már földalatti csatornarendszerek vezették el a keletkező szenny folyékony részét.

Cloaca-Maxima-e1329401771888.jpg Róma alatt máig fennmaradt a birodalom infrastruktúrájának egyik büszkesége, a Cloaca Maxima

A középkor ebben a tekintetben is hatalmas civilizációs visszalépést jelentett. A városokban az utak szélén vagy közepén húzódó nyílt árkok nemcsak az esővíz elvezetésére szolgáltak: a szennyvizet is oda öntötték vagy vezették, sőt, oda dobták az ürüléket és a szilárd hulladékot is, aztán sorsára hagyták. A települések számára a folyóvizek közelsége nem csak az ivóvízellátás miatt volt fontos: a folyók és patakok, esetleg a belőlük kivezetett csatornák az állandó "öblítést" is biztosították. A hidak némely városban nemcsak piactérként szolgáltak, de nyilvános árnyékszékeket is kialakítottak rajtuk: az ürülék természetesen egyenesen a vízbe pottyant.

Freiburg.jpg Freiburg sétálóutcáiban ma is csobog a "várospatakocska" egy-egy ága, amely a középkorban a város szennyét hordta el.

Sok európai városban hagytak keskeny sikátort a házak falai között a telekhatáron, amely nem a közlekedést szolgálta. Ide nyíltak az épületek falából erkélyszerűen kiálló, nyitott vagy zárt árnyékszékek, és a földsáv (németül Ehgraben) fenekén gyűlt az ürülék, amelyet többnyire csak az esővíz tüntetett el úgy-ahogy.

rosengasse_weingasse_ehgraben_1.jpgA házak hátsó vagy oldalsó falai között futó, az ürülék és a szemét számára kialakított "Ehgraben" Zürichben

A várakat vagy a városfalakat övező árkok  természetes szemétlerakóként is szolgáltak: a rothadó szerves anyagok (például dögök), az azokat ellepő legyek, a bennük tanyázó patkányok nagy szerepet játszottak a pusztító járványok előidézésében. Az utcákra dobott hulladékok között háziállatok turkáltak: kutyák és macskák mellett disznók is.

Az emberek félreeső helyeken, szemét és trágyadombok szélén guggolva, vagy a házak udvarán ásott latrinák fölött intézték szükségüket. Ezeket időnként természetesen ki kellett üríteni: ezt a munkát a gyepmester végezte, aki némely városban egyúttal a hóhér hivatalát is betöltötte. Szerencsések voltak azok a városi polgárok, akik közvetlenül folyóvizek mellett laktak: az ő erkély-árnyékszékeik alatt folyamatosan működött a vízöblítés.

Basel 1880.jpg Bázel szerencsés polgárai a Birsig folyót használták természetes csatornaként. Az 1880. körüli városképen jól láthatók a középkorból megmaradt fülkék, amelyek használatát csak a következő évtizedben, a város csatornázása után tiltotta meg a tanács.

A középkori köztisztasági állapotokat jellemzik azok a rendeletek, amelyekkel egyes német városokban arra kötelezték a vásárra jövő parasztokat, hogy hazafelé, kiürült szekereiken vigyenek ki egy-egy adag hulladékot a városfalakon túlra. Mivel a városi szemét jórészt trágyának alkalmas állati és emberi ürülékből állt, a kötelezettség tulajdonképpen kölcsönösen előnyös volt.

Magáért beszél az az 1372-es párizsi rendelet is, amely előírta, hogy a mosdóvizet vagy az éjjeliedény tartalmát csak háromszoros "Gare l'eau!" (Vigyázz, víz!) figyelmeztető kiáltás után szabad a házak ablakaiból az utcára önteni. Nem speciális francia népszokással állunk szemben: a kifejezés "gardyloo" változatban a középkori angolban is meghonosodott. Sőt, még a reformkori Pesten is panaszkodtak, hogy akár a Váci vagy az Úri (ma Petőfi Sándor) utcában is megesik, hogy "különféle híg portékával" öntik le a járókelőt az ablakból vagy a kapu alól.

verdauen_strasse_interf_g.jpg

Az első köztisztasági jellegű tilalmak az ürülék utcára vagy az árkokba öntésére vonatkoztak, illetve kötelezővé tették annak külön erre a célra ásott gödrökbe való összegyűjtését. A szigetelés nélküli gödrök tartalma persze éppúgy átitatta a talajt, szennyezte a kutak vizét, mint amikor kiöntötték, ráadásul a tisztításuk is igen kellemetlen bűzzel járt.

Az egyre nagyobb, népesebb és zsúfoltabb városokban a köztisztaság ügye közbiztonsági kérdéssé vált. A problémára a 19. században főleg a nagy kolerajárványok irányították az orvosok és a hatóságok figyelmét: az ivóvizek elszennyeződését az árnyékszékügy, a szennyvízelvezetés és a trágyakezelés megoldatlanságával magyarázták.

A talpra erősíthető magasítók a sártól, ürüléktől, trágyától és egyéb utcai szennytől védték a lábbelit.

Rokon témájú korábbi posztok: "Kitört a tisztaság rögeszméje" - A test és a lakás higiéniája a századfordulón és  "Orvost csak hírből ismer" - Egészség és betegség a hagyományos társadalomban

 Kövess a Facebookon, hogy értesülj az új bejegyzésekről!

Szerző: Fónagy Zoltán  2014.11.30. 04:57 14 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://mindennapoktortenete.blog.hu/api/trackback/id/tr866944253

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

mindenannyi · http://mindenannyi.blog.hu 2014.11.30. 12:26:55

Még mindig fantasztikus ez a blog! :)

Nekem egyébként is fixa ideám, hogy ha ilyen "történeteket" tanítanának a fiatalságnak az iskolában töriórán, sokkal több gyereket érdekelne, hogy mi hogyan is volt anno. Mert ez életszagúvá teszi - jelen bejegyzésben szó szerint :) - azt, hogy voltak azért itt emberek előttünk is.

Fónagy Zoltán · http://mindennapoktortenete.blog.hu 2014.11.30. 12:30:33

@mindenannyi: Vagy más szórenddel: "emberek voltak itt azért előttünk is". Azaz nemcsak struktúrák: államok, politikai és társadalmi rendszerek, rendek és osztályok...
Köszönöm a méltatást! :)

DoYouReallyWantMe 2014.12.01. 10:32:43

Én például mindig is utáltam a történelmet (mármint iskoláskoromban), de egyetértek az első hozzászólóval: ha ebből a blogból tanítottak volna, érdekelt volna.

ZON 2014.12.01. 12:15:05

Nagyon jó, köszönöm !

Kb. két éve nyilatkozott egy magyar író a Kossuth rádióban, sajnos a nevét nem jegyeztem meg. Szerepelt a művében egy illető, aki kitisztította a pöcegödröket, aztán a tartalmát elszállította, és eladta gazdálkodóknak.
Na, ezt az illetőt a szerző SZARCSISZÁR néven említette a riportban.

Bikli néni 2014.12.01. 12:50:29

Ismét nagyon jó volt, köszönöm!
Zoltán, nem gondolt arra, hogy tárgyalnia kellene a tankönyvkiadókkal? A puskapor száraz adatokat úgyse veszik ki a könyvekből, de legalább olvasmánynak betehetnék ezeket... tényleg sokkal több gyerek fordulna érdeklődéssel a történelem felé.

(Nekem egyébként - igaz, én szerettem a történelmet - gyerekkoromban sokat segített a Volt egyszer... az ember c. francia rajzfilmsorozat, a mai napig tudok idézgetni belőle, és számos esemény, évszám, történelmi alak égett bele az agyamba. Akinek olyan gyereke van, aki nem szereti a történelmet, ültesse le a rajzfilm elé!)

Fónagy Zoltán · http://mindennapoktortenete.blog.hu 2014.12.01. 15:31:24

@ZON: Évszázadokon keresztül így hasznosították a városok összegyűjtött "végtermékeit". A szalmával kevert állati trágya és az egyéb szerves hulladékok mellett magától értetődő alkotóelem volt az "Ehgraben"-ből (nem ismerek magyar megfelelőjét a szónak) meg a pöcegödörből kiszedett, aztán kiszárított emberi ürülék is. Ennek eladási ára a gyepmesterek bekalkulált jövedelemforrása volt.
Az elnevezéshez: a régi német nyelvben is egész sor vicces elnevezést lehet találni erre a - középkorban is lenézett, kiközösített - foglalkozásra: pl. "aranyásó".

Fónagy Zoltán · http://mindennapoktortenete.blog.hu 2014.12.01. 16:01:05

@Bikli néni: Úgy gondolom, hogy a mai gyerekek és fiatalok olvasási szokásait tekintve jobb helyen vannak ezek az írások itt a neten, mint egy tankönyvben. Ha egy történelemtanár olvasóimhoz hasonlóan gondolkodik arról, mik is a történelem tárgyai, jobb eséllyel tudja rávenni a tanítványait, hogy olvassanak el valami "nemzeti" alaptanterven kívülit is, ha egy linket ad nekik, mint ha egy oldalszámot. Ráadásul az itt látható sok kép biztos nem is férne el egy tankönyvben, pedig szerintem a hétköznapi élet története esetében nem pusztán szórakoztatnak vagy gyönyörködtetnek az illusztrációk, hanem igen lényeges információkat is átadnak.
Szóval köszönöm a kérdésbe rejtett elismerést, de nincs kedvem a tanügyi bürokráciával bajlódni. A tanárok, ha akarják, minden külön fáradság nélkül használhatják a közreadott írásokat. Tudok róla, hogy vannak is olyanok, akik élnek a lehetőséggel.

Bikli néni 2014.12.04. 21:58:32

@Fónagy Zoltán: Jogos gondolatmenet. Őszintén remélem, hogy nagy sikere lesz a mai ifjúságnál, és ebben a tanárok is partnerek lesznek. A mostani olvasóknál már vitathatatlan az elismerés, csak így tovább! :)

Csabai Ágnes 2014.12.07. 20:25:24

Magyar irodalom - nyelv-történelem tanár vagyok, nagyon tetszik nekem ez a blog. Csak még furcsa, hogy internet - utálom, bocsánat! Ehhez a praktikához -mármint az érdekes sztorik meséléséhez - én is szoktam folyamodni. Nagyon tetszik, rendszeres olvasója leszek:))

Asidotus 2014.12.10. 06:36:41

Mai fejjel nézve, inkább tépjenek szét medvék, vagy hányjanak kardélre útonállók, de be nem tenném a lábam egy középkori városba

Piere de La Croix 2014.12.10. 22:54:56

@Nűnű: Nem mindegyik része volt a korabeli városnak azért "olyan" rossz...Az európaiak inkább a "balkáni" - oszmán "eredetű" - városokat nem szokták bírni az útleírások szerint (nem mintha túlzottan koszosabbak lettek volna, hanem nem fogták fel, hogy európai mércével miért olyan toldozottak-foldozottak az épületek)

dieter1 2016.03.30. 22:31:21

Fiókos éjjeli-szekrény?! Miféle értelmetlen, újmódi találmány! Hát az edényt akkor hová a csudába tegyem???

Kara kán · http://karakan.blog.hu 2016.03.30. 22:31:27

"Gare l'eau!" (Vigyázz, víz!)

Szerintem GarDe

kuksi 2016.04.20. 09:24:22

@Kara kán:

Nagyon jól gondolod, hogy a garDe és a gare hasonló tőről fakad, de a "gare l'eau!" teljesen rendben van.